Befotóztam egy tök más bejegyzést, de hát ne is foglalkozzunk vele, mert én most nem foglalkozom vele.
De teljesen felhúztam magam. Pofa be. Kuss már. Hagyjál békén. A szavaknak ereje van. És felemelhetnek ... vagy elpusztíthatnak.
Attól még, hogy azt mondod, hogy csak vicceltél ... nem vicces. A szavaknak ereje van. Ha nem tudsz jót mondani, pofa be! Kuss már! Hagyjál békén!
Hogy jössz te ahhoz, hogy ha valaki egy....és/vagy testi-lelki átalakuláson-megtisztuláson-fejlődésen megy keresztül csak úgy odavess neki szavakat...mert csak vicceltél? Ne mond, hogy nem gondoltad át. Mert tudod te is, hogy átgondoltad. A véleményedet formáltad meg az odavetett szavakban. Ne mond, hogy nem gondoltad komolyan, hogy csak vicceltél. Legyen benned annyi, hogy bocsánatot kérsz. Miért érzed azt, hogy jogod van beletiporni a másik emberbe? Kinek képzeled magadat?
Vagy csak segíteni akarsz? Ezt mondod te. De, nem segítesz. Ez nem segítség.
Régóta fogalmazódnak már bennem ezek a gondolatok. Annyira tiszteletlenek tudunk lenni egymáshoz. Miért?
Az alapvető tisztelet. És nagyon sok embernek rohadtul nehezen megy, hogy saját magával egyenlőnek tekintsen másokat. Hogy rájöjjön, hogy mindenki ugyanolyan érző emberi lény, mint ő. És, ha nem hagyod szó nélkül a tiszteletlenséget, akkor veled nem lehet kijönni és te vagy a nehéz ember. Hát nem. Mindenkinek joga van a tisztelethez, hogy egyenlően kezeljük egymást. Hogy ne vessünk oda mérgező szavakat, amelyek megingathatják a nehezen felépített lelki békét, az önbizalmat. A megingathatatlan önbizalom a legbutább emberek sajátja, akik nem tudják, hogy hülyék. De, a tisztelt nekik is jár. Én részemről, az őszinte csodálat is.
A gondolatmenetemet, egyrészt az indította el, hogy eleve szoktam ilyesmin agyalni, másrészt felkavarta bennem az állóvizet Nancy írása is. Ami, kicsit csapongó, de ez a stílus adja át a legjobban, hogy mennyi gondolat torlódik fel az emberben, ha teljesen feleslegesen cseszegetik olyanért, amin úgysem tud egyik napról a másikra változtatni. Hol segít az, hogy ha, mint Nancy esetében azt hallja, hogy "úú eléggé el vagy hízva! miért nem sportolsz? miért nem étkezel egészségesen?"
Ezek a vigasztaló szavaid? Akkor, pofa be, kuss már, hagyjál békén...
Olyan jó lenne, ha felfognánk, hogy a szavaknak ereje van.
Szia!
VálaszTörlésSzívemből beszéltél. Én nem vagyok egy ideges típus, de ezzel engem is azonnal fel tudnak húzni, sosem szoktam senkit bántani, mindig odafigyelek arra, hogy még csak véletlenül se bántsak meg másokat, sem szóval, sem hangnemmel, sem egyéb módokon. A másik kedvencem, amikor teljesen normális emberi hangnemben szólok valakihez, és leordít, mert tulajdonképpen nem is velem van baja, de éppen én (aki nem is tudhatom, hogy Őt valaki felhúzta, vagy olyan napja van) vagyok a közelében. Az is jó dolog tud lenni, amikor beszélgetünk valakivel, bármilyen online platformon, és egyszer csak szó nélkül lelép az illető, még az is, aki közelebbi, legyen az barát vagy rokon, mindegy. Oké, van úgy, hogy elmegy a netje, stb. na de rendszeresen? Igen, velem is fordult már elő ilyen, de én ezt jeleztem, és elnézést kértem attól akivel emiatt megszakadt a beszélgetés. Biztosan élőben is így faképnél hagyják azt akivel beszélgetnek... Jeleztem Nekik, hogy talán ez nem túl szép dolog, aztán jöttek az S.O.S kifogások, én pedig meguntam, és többé nem szóltam ezért. Persze ha szemrehányást kell tenni, akkor mindenki aktívabb mint valaha.
Egy szóval, rossz irányba haladnak az emberek, elég kevés ember van már, aki nézi valamibe a másikat. Sajnos!
Üdv!
Utálom, ha vki belém törli a lábát mert éppen én voltam a közelében. Tiszteletlen és undorító dolog.
VálaszTörlés