2018. december 16., vasárnap

Be vagyok tojva?!

A hatnapos munkahét után, ma egy lusta vasárnapot terveztem. Nagyjából lakható állapotba hoztam a pecót, odatettem főni a kedvenc vega csicseriborsós cuccot, és most leültem kiírni magamból, ami a szívemet nyomja. 
Mentális egészség.
Remélem, hogy használ az írás, mert még van nagyjából 90 nap az óriási tavaszi utam előtt és nagyjából négy hetente rémálmom van ezzel kapcsolatban. Ha jól számolom, akkor még legalább 3 rossz éjszaka vár rám. És mondhatom, hogy rémálmok, mert legutóbb arra ébredtem, hogy álmomban ülök a repülőn és sírok...
Analizálom magamat. Mi okozza a rémálmokat?
Egyrészt, hosszú az út, mert 11 óra repülés, 
meg 2 hétig nem leszek itthon,
 és át kell szállnom. 
És tavasszal az egyik ismerősöm lemaradt a csatlakozásáról. 
És nem tudok angolul.
És Trump Amerikájába is megyek. 
És nem tudok aludni repülés közben.
És hogy fogok bepakolni két hétre és mit? 
Ez nem tudom már hány darab ok, de megértem magamat .... Csak nem örülök. És a rémálmok szerint, keményen küzdök a kérdésekkel. 
A 11 órás utat két részre bontottam, leszállok, átszállok Izlandon, így lesz kettő darab öt és fél órás utam. És van 3 darab biztosításom késés esetére. Remélem, hogy lesz olyan szerencsém, hogy egyik biztosítást sem kell használnom, elvileg az izlandi repülőtér nagyon barátságos és nem túl nagy, lehet zuhanyozni és relaxálni a csatlakozásra várva. Lesz 6 órám átszállni, ennyinek elégnek kell lennie. Ismerősöm Európa egyik legnagyobb repterén, amit a helyiek messziről kerülnek, mert óriási (ezt Tenerifén a Teide vulkán tetején tudtam meg, amikor a csoporttól lemaradva egy angol fickóval és egy nagyon cuki párral beszélgettem) csak 1,5 órát kapott az átszállásra, ami sajnos kevésnek bizonyult. Remélem, hogy én bebiztosítottam magamat a 6 órával, meg egy kisebb reptérrel. Végül is a rémálmaimban is mindig elértem a gépet... De, amíg fel nem szálltam az IcelandAir Torontoba tartó járatára, izgulni fogok, ezt el kell fogadnom, nincs mit tenni.
Tudok angolul. Mindennap használom, és tudom, hogy pánikhelyzetben sem hagy ki az agyam, nem felejtem el. 
Trump és Amerika. Szerintem, remélem, hogy rengeteg kanadaival fogok találkozni Buffaloban is, de Trump miatt nem New York az úti cél, nagyon szívesen mentem volna USA keleti partra, de majd ha már nem ő lesz az elnök akkor. Ezzel sem tudok mit kezdeni.
Nem tudok aludni repülőgépen, muszáj leszek nyugtatót felíratni az orvosommal, mert ha csak egy pár órát alszok, már az is jó. Ezt még el kell intézni.
Pakolás. Egy hétre pakolok és majd a szállodában igénybe veszem a mosodai szolgáltatást, nem akarok feladós bőrönddel szórakozni, utálok várni rá, meg azon aggódni, hogy eltűnik e. Nem. Viszont, mivel óriási fogyókúrában, igazából életmódváltásban vagyok/voltam egész évben és szerencsére van is eredménye, egyelőre el nem tudom képzelni, hogy milyen ruhákat tudok bepakolni, úgy hogy kényelmes legyen. Minden cuccom lóg rajtam, de tavaszig nem is akarok új ruhákat venni, mert még bőven van mit leadni. Dilemma. A fogyásról egyébként szeretnék majd írni, nem azért mert feltaláltam valami korszakalkotót vagy tudom a választ mindenre. Azért, mert úgy gondolom, hogy van egy csomó használható tapasztalatom: nagy súlytöbblettel is lehet eredményt elérni és nem kell mellé semmiféle hülye ideológiát követni, meghalni, vagy minden kedvenc kaját feladni. Saját tapasztalatom szerint nincs egyetlen egy jó válasz, hanem rengeteg jó válasz van, de mindegyiknek ugyanaz az alapja. És csak pozitívan!!! :-) 
Azt hiszem ennyi. 
Életem egyik legjobb élménye lesz. Végre láthatom majd a kedvenc hokicsapatomat élőben, ami közel két évtizedes álmom volt. Az első sorból!!! Legszívesebben sikítoznék örömömben, ha erre gondolok. Remélem, hogy addig nem lesz elcserélve senki a csapatból, vagy ha igen, akkor legalább nem a kedvencek. Egyébként ez az utazás abból indult, hogy egyik ismerősömmel elmentünk egy sporteseményre (pankráció!!! :-) és annyira jó volt, hogy még akkor ott eldöntöttem, hogy nekem muszáj látni a Toronto Maple Leafst élőben. És cselekedtem, és már csak olyan 90 nap van hátra és megtörténik.
Nyár óta ezt szervezem. Egyedül megyek. Szeretnék mindenkit arra biztatni, hogy merjen egyedül utazni. Az útitárs nem kötelező, hanem csak opció. Nem kell megijedni. Rengeteg új és jó dolgot tudhatsz meg magadról. Minden nap a saját ízlésed és tempód szerint fedezheted fel egy idegen ország kultúráját, ízeit, építészetét és embereit is. Lehet barátkozni a helyiekkel, nem kell tőlük sem félni. Arról nem beszélve, hogy a szállást és az utazás részleteit is a saját igényeid szerint tudod intézni. Mire gondolok? Például úgy választottam ki a 3 darab (Toronto, Buffalo, Reykjavík) szállást, hogy ami nekem tetszik és bevallom nem az ár volt  a legfontosabb szempont, hanem hogy városközpont és szép kilátás, nem kellett alkalmazkodni senkihez. Ontario-tó part jövök! Izland jövök! 


2018. augusztus 5., vasárnap

RANT!!!

Az, hogy múltkor a kezembe került a klaviatúra kettő dologra ébresztett rá:
one: Hiányozott az írás. Szeretem.
kettő: Rohadtul nem bírom, elegem van, utálom, unom a blogger világot. És nemcsak a beauty blogokat unom, hanem minden blogot, vlogot, ami nem igazi. Fake. Kamu. Nem is annyira utálom, mint amennyire unom. 
Miért?
Elmentünk irányokba. 
Van az az egyenruha vonal, ahol mindenkinek Alex fiókjai vannak és annyi sminkje, ami nemcsak neki, hanem az összes barátnak és szomszédnak is elég. Egy teljes életre. Mindenkinek az éppen aktuális cuuuuuki dekorja van, bajuszka, bagolyka, unikornis, hableány whattefuck. Mert, annyira cuuuuuuki, hogy télleg mindenkinek ez teccik. Mindenki egyforma. Mindenki tökéletes, ha oda kell photoshopolni az avokádót, akkor legyen úgy, de legyen tökéletes.
Van a kicseszett real vonal, aki nem mosogat, nem takarít, nem sminkel, mert ő annyira, de annyira igazi, hogy neki erre nincsen ideje. Kamu cuccokat vesz az e-bayen. És ki van bukva, nem érti miért szeretik mások. És leül videózni, mert annyira igazi, hogy neki le kell vlogolni a kupit.
Van a nyelvtan náci vonal. Ezt, így ennyiben is hagyom. Ő az aki, mindenkinél jobb, de meg nem értett zseni. Ő a legjobb, de ezt rajta kívül csak nagyon kevesen tudják.  Az igazi minőség.
Van az a vlogger, blogger lány, aki kizárólag spirált meg Labellot használ, mert a többi az vakolat, ünnepnapokon feldob valami barnát meg tusvonalat a szemére. Nem tud sminkelni, de mivel legtöbbször az egyenruha vonalban is tolja, kapja az Essence sminkeket, amiket szintén nem használ, de megunboxingolja a youtubeon vagy az insta-storiesban és szalad a szekér. 
Van a vlogger lány, aki nagyon jól tud sminkelni, leginkább transzi színpadi sminkben van otthon, ami abszolút megállja a helyét bárhol.
Van a vlogger fiú, aki tud sminkelni.  
Van, aki való életben egy vibráló, vicces ember (pár személyes találkozás alapján),  de videókban olyan halál unalmas, hogy 5 percet lehet nézni és nem többet.
Van az OG full anti-soci old timer blogger, aki elve azért kezdett el írni, mert írásban jobban ki tudja magát fejezni. És mivel az introvertált személyiség nem karakter hiba, így nem kell megváltoztatni, akármit is árul Hollywood ebben a témában. 
Nagyjából, azt hiszem sikerült minden típust megtalálni. Viszont, nekem pont a személyiség, az átlagból való kilógás hiányzik az utóbbi időben. Lehet, azért van minden típusból sok, mert mindenki ír, alkot valamit, de akkor is hiányolom az igaziságot. Legyen 80%, legyen nem tökéletes, de legyen igazi, legyen benne öröm. Én, eljutottam arra a pontra, hogy blogokat alig olvasok, mert nem látom az örömöt. De, például Edina írásait hiányolom. Videókban az örömöt, az emberi oldalt, az igaziságot Tatinál, Shane-nél és -hiába megosztó ember- Jeffree Starnál látom csak. 
Unom a blogger/vlogger világot. Ennyi az igazság.
Imádok sminkelni, szeretek utazni, szeretek olvasni, szeretem az életet. Nem bírom a kamut.


2018. július 29., vasárnap

Bye-bye limlom!

Guess who's back, back again? Betty's back, tell a friend...
Fuck yeah and yey!!!
Kicsit hiányzott a blogolás, de élveztem az életet. Semmi okom panaszra. Sőt. 
#imhappy #imglad
Még mindig imádom, ha elhasználom a cuccaimat. Most, extra motivációm is van azon kívül, hogy ne rohadjanak a rám a szarjaim, mégpedig az, hogy jövő tavasszal ÉSZAK-AMERIKA here I come!!!! Már alig várom, és tervezem, hogy anyagi romlása döntöm magamat a Sephorában. YEEE!!
Mit használtam el? 
Az alapoknál kezdem (he-he érted :-D ) 

Bourjois Air Mat. Hm. For Her Szandrától kaptam, mert neki túl sötét volt  a színe, nálam is kifejezetten nyaralás után használható árnyalat. A Hm nem Szandrának szól. (Szandra "élőben" is cuki, kedves, aranyos, az egyik legjobbfej :-P magyar vlogger, blogger ever!!!) Hanem az alapozónak, mert nem egy egyszerű eset. Csak nedves szivaccsal lehet nem túl vastagon felvinni. De, ha rossz napod van és egy iciripicirivel többet teszel fel a kelleténél, semmilyen nedves szivacs nem segít rajta. Sem Mac Fix+, sem púder. Semmi. Úristen, de csúnyán tud kinézni. Te szent szar. Elhasználtam, köszi, szia. Többet nem.

Mi jött helyette? Max Factor 3in1 Facefinity. This is the best shit ever. A legjobb. Abszolút letaszíthatatlan nálam a trónról. Ma ezt használtam, olyan jó volt, hogy nem kell vele annyit szórakozni, hogy szép legyen. Olyan jó!! Illetve Tenerifén vettem meg a Wet n Wild photofocus alapozóját, egyelőre ismerkedünk, de azt hiszem, hogy ez egy barátság kezdete. 

Korrektor: Maybelline Instant anti age eraser és Rimmel Wake me up. Nem árulok el titkot, hogy a Maybelline applikátoros kis cucca a legjobb. Tartós, jól fed, nem ül bele a ráncokba, könnyű kezelni. Tök jó. A Rimmel nekem nem fedett eléggé, túl hamar száradt, beleült a sokasodó ráncaimba. Egy próbát megért, magáért a próbáért, de nem.


Szempillaspirál: Maybelline Lash sensational. Maybelline nagyon csapatja az utóbbi időben. Ívelt szilikonkefés, nagyon fekete, tartós, dúsít, hosszabbít. Olcsó. Egyébként tök hasonló a Max Factor Clump defy spiráljához, de a MF sajnos árban egy csöppet más kategória, kb. féláron van a Maybelline. Szempillaspirálból teljesen felesleges nagyon drágát venni, mert tényleg le kell cserélni 3 hónap után. A két spirál szerintem, nagyjából egészében ugyanazt tudja. Nagyon-nagyon jó mindkettő.

Szemöldök: A SZEMÖLDÖK. Így csupa nagybetűvel. Ühüm. Még mindig.
Én próbálok most elmenni a természetesség felé, ami azt jelenti, hogy jelen pillanatban iszonyatosan rondák szegény 'möldökeim. Visszanövesztés=nagy szívás. A Lovely Brows Creator Pencil. Még mindig a legjobb. Nem túl erős a színe, kicsit waxos, ezért formáz is. VÍZÁLLÓ!!! Balatonban, óceánban fürdős szinten. Köszike. Fillérekért lehet venni. Végre sikerült felfedeznem egy király, faja, pipec, menő, cool szemöldök spirált? zselét? hogyhívjákezt? Mindegy. Trend it up Brow gel filler. Ilyen kis szöszök, szálak, bigyók vannak benne, így tényleg dúsítja a szemöldököt, fel lehet vele tölteni a lukacsosabb részeket, tényleg vízálló. Nagyon.

Egyéb kategória: Kiko Long lasting stick eyeshadow és Lancome bronzer. Utóbbival gyilkoltuk egymást már mióta. Most, hogy elhasználtam, konkrétan nincs nem fényes bronzerem, kicsi szenvedés van, de a Chanel Soleil Tan krémes bronzer is elhasználásra vár. Szeretek krémes bronzerrel dolgozni, szerintem könnyen kezelhető, főleg, ha az alapozó alá kerül, lesz egy természetesebb, visszafogottabb, nem kontúrozzuk ki a szart is az arcunkból hatása. Adom, de télen azért jobban csípnék a por állagú bronzert, de kitartok és elhasználom ezt.
Kiko, Kiko, Kiko. Még mindig óriási szív fájdalmam, hogy a Pupa jött be hozzánk. Nem szeretem azt a márkát. Csilivili csomagolás és közepes vagy gyengébb tartalom. A Kiko meg szinte MAC minőség, fél árban... Több stick szem festékem van a Kikotól, magában is jó mindegyik, de alapnak is csak ajánlani tudom őket, ha Bécs felé vennétek az irányt, érdemes benézni valamelyik üzletbe. Nagyon király leértékelések szoktak lenni!!!
Ennyit rólam. Hogy vagyunk? :-) 


2017. november 21., kedd

Planner rant

Le kell szögeznem, hogy durcára rühellem, ha elrontják a szórakozásomat. És el van rontva. Utálom a hülyeséget és nem értem, miért nem lehetnek szép dolgaink. 
Gőz csap ki a fülemből.
A magyarországi dm-nek volt az a rohadt jó ötlete, hogy a csodálatosan tehetséges Papetrivel közösen készítettek egy szuper éves tervezőt, amit öröm volt kézbe venni. Ez volt 2016-ban és 2017-ben sikerült megismételni, sőt szintet ugrani. Volt hiszti a '17-es tervező miatt, hogy nem jutott mindenkinek, aki szeretett volna. Nekem sikerült szerezni és minden nap szívesen használom azóta is. Igazán a szívemhez nőtt, praktikus, nem túl nagy, felépítése is tökéletes számomra, ezen felül rendkívül bájos és kedves volt az egész dolog. Ezt, egyértelműen a Papetri gondoskodó odafigyelésének tudom be. 
És, akkor el kell rontani... Ez milyen szokás? Magyar? Román? Vagy simán ennyire hülye az ember?
Mivel is lett elrontva?
Személy szerint, nekem az árával nincs bajom, mert a G-napokon rengeteg pontot gyűjtök és egyébként szinte sosem használom fel őket. De, tudom, hogy rengeteg embernek a megemelt pontmennyiség gondot okozott (100 helyett 200!) . 
Ok, ezen túlteszem magamat. 
De, ki kellett venni a Papetrit ...vagyis pont a lelket sikerült kivarázsolni a képletből. GRATULÁLOK!!!!!!!!!! 
Amiből, ki lehet kergetni a világból, hogy minden hétre sikerült valami irtózatos facebook-koejjó-pesticetli baromságot találni, nem tudom, önfejlesztés? pozitivitás? mi a szar? céljából.
Miért kell erre a szintre süllyedni? Komolyan ennyire ostobának nézi a dm a jónépet? Konkrétan felér az egész egy jó nagy sértéssel.
Ismeretlen szerzőtől: "A sikeres ember a jövőjében él, amikor tervez és a jelenben, amikor cselekszik." 
Rendben, szia.

Cselekedtem és az összes ilyen okossággal megáldott lapot kitéptem a francba.
Amivel, szintén ki lehet kergeti a világból, azok az cosmopunci figurák, amik az okos idézetek mellé kerültek...olyan rideg és kemény minden alak. Nem ilyenek vagyunk szerintem!
 Nekem a kedvesség és a cukiság nagyon hiányzik a 2018-as lifebookból.
Átalakítottam, de még mindig nem vagyok benne biztos, hogy ezt fogom használni. Szeretem a heti nézetet, hogy egyben látom a teljes hetemet, ez nagyon fontos nekem. Van elég hely jegyzetelni és tervezni. Van benne pénzügyi tervező, szeretem a borítékot a végén, oda szoktam pakolni a számlákat és a matricákat. 
Vették a Papetri jó ötleteit, megtartották és körítettek mellé egy teljesen tucat designt. 
A sok hülyeség miatt eddig még nem vettem még úgy kézbe, hogy teljesen meg lettem volna vele elégedve...és ha egy évig minden nap velem lesz, akkor ez nem ártana.
Még egy, az egyik legnagyobb kedvencem a témában....imádom az önfelszopást. Nézzétek meg ezt a vidit, de tényleg...Marketing csapat nagyon meg van magával elégedve. 
Én, meg kicsit kacagok, hogy hegyekben áll a lifebook minden dm-ben...
új borító, holo betűkkel :-) 

 az okos idézeteknek menniük kellett, így a maradék jegyzetlapokat terveztem újra

2017. november 12., vasárnap

Bye-bye

Elfogyott cuccok!
Kezdem egy rakás sminkcuccal. 
Benefit the PoreFessional matte rescue: szilikonos érzetű, mattító, pórusfeltöltő primer. A legjobb primer, amit valaha használtam. Miatta kezdtem el megint primert használni. Remélem, hogy jövő nyár előtt sikerül ismét beszereznem valamelyik közeli Sephorában, mert nagyon-nagyon szerettem. Hosszan mattított, tartósabb volt tőle az alapozó és könnyebben is tudtam felvinni.
Lovely szemöldökcerka: az egyik legjobb drogériás cucc. Tartós és mivel viaszos, formázni is lehet vele a szemöldököt. LOVE!!!
Maybelline Fit me korrektor: sajnos nekem sokkal durvább karikáim vannak, nekem nem volt elég a fedése.
Rimmel Wonder'full vízálló spirál: meh. Tényleg vízálló volt, a Vörös-tengerben fürödtem vele, de irtó kis béna szempillákat csinált. Remélem, hogy van ennél jobb vízálló spirál is.
Ment, mert régi: Manhattan krémes pír, van még Manhattan márka itthon egyáltalán? Szerintem nincs! Szuper pirosító volt, univerzálisan szépséges színnel, könnyen eldolgozható és tartós. Utazós darabom volt. Essence folyékony rúzs, tartós, szépséges, ezer éves. Max Factor Masterpiece transform spirál, egyébként hihetetlen erős a márka spirál ügyileg, de a Clump defy ennél sokkal jobb. 

The Ordinary hialuronsav és retionol. Szerintem, sosem leszek egy bőrápolás guru, pedig egy bizonyos kor fölött sokkal jobban odafigyelni a bőrre és általában az öregedés egyéb jeleire. Nem értek hozzá, annyit viszont tudok, hogy a hialuronsav vízmegkötő hatású, a retinolnak meg a ráncokkal vívott harcban van jelentős szerepe. Ennek nyomán, muszáj volt beszerezni valami jó cuccot, így esett a választásom a The Ordinary márkára, nem túl drága, sőt kifejezetten olcsó és mivel illat stb. mentes, így az én érzékeny bőrömre is gondoltam jó lesz. Nagyon szerettem őket használni, kifejezetten szebbnek és jobb minőségűnek éreztem a bőröm tőlük. Biztosan újra fogom venni őket. Nivea Cellular anti-age szemkörnyékápoló: meh. Ezt biztosan nem veszem újra, mint halottnak a csók...

Yves Rocher Pure system Pore clearing mask: messze az egyik legrosszabb YR termék, amit valaha próbáltam. Nem tisztította ki a pórusokat, viszont hihetetlenül dehidratálta a bőrömet. Egyáltalán nem ajánlom, még problémás, pattanásos bőrre sem. A Balea szenes lehúzható maszkja tényleg tisztít és látványos eredményt lehet vele elérni, árban is töredéke ennek.
L'Occitane shea vajas arcszappan: óriási 80 grammos kiszerelés!! Imádtam!! Tisztított, de nem szárított, fincsi puha maradt tőle a bőröm, de a sminket is megbontotta. Nem hozta le teljesen a sminket, de jelentősen megkönnyítette a dolgom a micellás vizes áttörlés előtt.  L'Occitane shea vajas precious eye balm: sajnos nem sokkal jobb, mint a Nivea, ennyi próbált megért, de nem ruháznék be.  

Uriage Bariésun MAT spf 50+: ezt eredetileg arcra vettem, de a legmelegebb időkben sajnos megfulladtam tőle (The BodyShop e vitaminos nappaliját használtam helyette), így testen használtam el nyaralás alkalmával. Szuperül állta a sós víz megpróbáltatásait, nem kopott le, megóvott a leégéstől. Viszont nem szerettem testre sem. A Vichy Idéal Soleil fresh hydrating milk a könnyebb textúrájával, a kellemesebb illatával sokkal jobban meggyőzött, így azt fogom beszerezni jövőre.
Inecto testápolók: nyáron és kora ősszel tökéletesek voltak. Pillanatok alatt beszívódott, megfelelően, de nem fullasztóan hidratált. 
L'Occitane lime kézkrém: csak illatában tért el a hagyományos shea vajas cucctól, legfinomabb citrus illat ever számomra. Frissítő! Gyorsan beszívódott, jól hidratált. Kedvenc!!!
L'Occitane shea vajas ajakápoló: jó. Nem maradt utána zavaró filmréteg, kifejezetten jól és tartósan ápolta az ajkaimat. Most Yves Rocher cuccot használok, L'Occitane jobb sajnos, sajnos mert drágább is.

Inecto tusik: OMG!!!! Teljesen odavoltam az illatokért. Mindkettő kókuszos alapú, az egyik citrusos, a másik papayás volt...Remélem, hogy megint lehet majd kapni őket, mert egyszerűen zseniálisak. Sajnos, nekem a Balea tusiktól hihetetlenül kiszárad a bőröm, annyira, hogy minden egyes centije viszket, így az a  márka teljesen kiesik nekem. Nagyon klassz, hogy hasonlóan kedvező árfekvésben is van olyan tusi, ami jó az érzékeny bőrnek. Nem szárít, finom illata van, kiadós, jól habzik...Inecto=LOVE!!!