Befotóztam egy tök más bejegyzést, de hát ne is foglalkozzunk vele, mert én most nem foglalkozom vele.
De teljesen felhúztam magam. Pofa be. Kuss már. Hagyjál békén. A szavaknak ereje van. És felemelhetnek ... vagy elpusztíthatnak.
Attól még, hogy azt mondod, hogy csak vicceltél ... nem vicces. A szavaknak ereje van. Ha nem tudsz jót mondani, pofa be! Kuss már! Hagyjál békén!
Hogy jössz te ahhoz, hogy ha valaki egy....és/vagy testi-lelki átalakuláson-megtisztuláson-fejlődésen megy keresztül csak úgy odavess neki szavakat...mert csak vicceltél? Ne mond, hogy nem gondoltad át. Mert tudod te is, hogy átgondoltad. A véleményedet formáltad meg az odavetett szavakban. Ne mond, hogy nem gondoltad komolyan, hogy csak vicceltél. Legyen benned annyi, hogy bocsánatot kérsz. Miért érzed azt, hogy jogod van beletiporni a másik emberbe? Kinek képzeled magadat?
Vagy csak segíteni akarsz? Ezt mondod te. De, nem segítesz. Ez nem segítség.
Régóta fogalmazódnak már bennem ezek a gondolatok. Annyira tiszteletlenek tudunk lenni egymáshoz. Miért?
Az alapvető tisztelet. És nagyon sok embernek rohadtul nehezen megy, hogy saját magával egyenlőnek tekintsen másokat. Hogy rájöjjön, hogy mindenki ugyanolyan érző emberi lény, mint ő. És, ha nem hagyod szó nélkül a tiszteletlenséget, akkor veled nem lehet kijönni és te vagy a nehéz ember. Hát nem. Mindenkinek joga van a tisztelethez, hogy egyenlően kezeljük egymást. Hogy ne vessünk oda mérgező szavakat, amelyek megingathatják a nehezen felépített lelki békét, az önbizalmat. A megingathatatlan önbizalom a legbutább emberek sajátja, akik nem tudják, hogy hülyék. De, a tisztelt nekik is jár. Én részemről, az őszinte csodálat is.
A gondolatmenetemet, egyrészt az indította el, hogy eleve szoktam ilyesmin agyalni, másrészt felkavarta bennem az állóvizet Nancy írása is. Ami, kicsit csapongó, de ez a stílus adja át a legjobban, hogy mennyi gondolat torlódik fel az emberben, ha teljesen feleslegesen cseszegetik olyanért, amin úgysem tud egyik napról a másikra változtatni. Hol segít az, hogy ha, mint Nancy esetében azt hallja, hogy "úú eléggé el vagy hízva! miért nem sportolsz? miért nem étkezel egészségesen?"
Ezek a vigasztaló szavaid? Akkor, pofa be, kuss már, hagyjál békén...
Olyan jó lenne, ha felfognánk, hogy a szavaknak ereje van.