A következő címkéjű bejegyzések mutatása: személyes. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: személyes. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. március 24., kedd

Könyvek, amiket mostanában (nem) olvastam, személyes és rengeteg betű!

Annyira örülök, hogy a főiskolás éveket követően, egy jó hosszú pihenő után ismét könyvtári tag vagyok! Éljen a Szabó Ervin Központi Könyvtár!! De tényleg... amellett, hogy gyönyörű szép az épület, hipermodern a rendszer, a város egyik legjobb helye. Nyugi van, meleg van, kényelmesek a székek, komolyan, szerintem túl kényelmesek is, mert mindig van egy-két megfáradt utazó, aki ott piheni ki magát. :-) Nincs menekültszálló jellege, csak olyan, mint egy oázis a város néha őrjöngő sivatagában.
Nézzük, miket olvastam az elmúlt hetekben. Kezdem kettővel, amit nem olvastam. Philip K. Dick: Valis és Kamera által homályosan. A Valist, egyszer ki fogom olvasni, akkor, amikor elkap a kapuzárási pánik és úgy fogom érezni, hogy újra kell értelmeznem a világgal, Istennel való kapcsolatomat. Egyelőre nagyon nem érzem így, jól elvagyok a saját kis hitemmel, nem vagyok vallásos, csak megteremtettem a saját szabályaimat, köztem és A Felsőbb Hatalom (Isten, Gaia, whatever) közt. Ebbe most nem megyek bele mélyebben. Mondjuk rohadtul szeretem, hogy egy templomtól alig 100 méterre lakom, olyan megnyugtató valamiért.
A Kamera által homályosant, azért nem tudtam elolvasni, mert láttam a filmet és túl mély benyomást gyakorolt rám. Imádtam, oda voltam érte, megnéztem ötször egymás után. Szóval, teljesen kivoltam tőle. Nagyon. Keanu Reeves alakítja Bob Arctort, zseniálisan. A monológ jelenet a filmben olyan átütő erejű, szinte hipnotikus, hogy nem lehet csak egyszer megnézni....és a könyvben meg blah! Csalódás. Le kellett tennem. Majd, ha kipihentem a filmet.
Mi az, amit elolvastam? Stephen King baby!!! Én annyira, de annyira boldog vagyok attól, hogy az egyik legzseniálisabb kortárs író, nemcsak zseniális, hanem hihetetlenül termékeny is. Fú, de utálnám, hogy 5-6 évet kellene várni a könyvei között. Fú, de nagyon utálnám! Még a kevésbé ismert könyvei pl.: Tom Gordon, segíts! , Duma Key vagy Lisey története is zseniálisak. Mindhármat elolvastam, kevesebb, mint egy hét alatt. YES TO BOOKS! YES TO READING!! Nem írnám le, hogy miről szólnak a könyvek. Vagy csak röviden. Tom Gordon, segíts!: egy kislány elhagyja a családját egy erdő közepén, inkább direkt, mint nem.  Egyedül illetve Tom Gordon Red Sox játékos társaságában vészeli át a hazavezető utat, vagy nem? Utolsó pillanatig kell szegény Trisha McFarlandért izgulni. Én elhittem, hogyha Tom Gordon nyer a Yankees ellen, akkor Trisha is kikeveredik a bajból.  Duma Key: ez a regény, az újrakezdésről szól. Arról, hogy sosem késő megvalósítani az álmainkat, még azokat sem, amelyekre sosem gondoltunk igazán. Persze, mindennek ára van és King világában, sokszor csúnyán deficites lesz a vége. Lisey története: ez szerintem King egyik legszemélyesebb története, az írásról és az íráshoz kapcsolódó, néha egészen sötét fantáziáról szól. Meg a holtig tartó szerelemről is. Nagyon romantikus ... a maga kicsit elmebeteg módján.
A végére hagytam Marcel Proust: Az eltűnt idő nyomában - Albertine nincs többé. Ebbe elég rendesen beletört a bicskám, ennek több oka is volt. Egyrészt nem kenyerem a szerelemben a taktikázás, agybajt tudok kapni tőle pontosan. Azt írja a lány, hogy veled maradtam volna, ha mondod, hogy maradjak veled. Erre azt írja a fiú, hogy vettem volna neked autót, bármit, amire vágytál volna, ha velem maradsz, még jó, hogy nem maradtál velem. Mindeközben arról álmodik a fiú, hogy a lány visszajön hozzá!!!  Ne, ne, ne!!!  Nem tudtam a szereplőkkel azonosulni. Elfáradt a szemem az oldalnyi hosszúságú mondatoktól. Meg valahogy úgy éreztem, hogy Proust olyan dolgokat mond ki iszonyatosan körülményesen, amire már minden létező ember gondolt. Én is tudok egy csomót és rengeteg jár most is a fejemben....
Például, hogy el kell engedni, sokszor, sok mindent, ötleteket, eszméket és embereket is. Én, pár hete irtózatosan nagyot csalódtam 2 emberben, akiket a barátaimnak hittem. Még mindig fáj és rengeteget kattogok rajta. Iszonyatosan igazságtalannak érzem, ezért nem tudom egyszerűen lezárni magamban. Nekem mindig fel kell emelnem a szavamat az igazságtalanság ellen, és mennyiszer kicsesztem már magammal emiatt. De, nem bírom ki, hogy ne szóljak. Megtagadnám minden porcikámat, ha így tennék. Egyrészt jól megmondogatnám a magamét, amivel ténylegesen örökre vége lenne a barátságnak, visszavonhatatlanul. Másrészt, meg nem értem mi a francot akarok én olyan emberektől, akik szánt szándékkal bántottak!!??? Komolyan nem értem. Azt hiszem, hogyha alkalmam nyílik, akkor csak elfogom mondani, ami a szívemet nyomja, mert nekem jobb lesz és tudom, érzem, hogy ebből a kapcsolatból már úgysem lesz SOHA olyan barátság, amibe érdemes energiát és időt fektetni. Ez a legnagyobb bajom, most hogy kiírom magamból tudom, ha elmondanám azt, ami még így hetek múlva is bassza a csőrömet, akkor véget tudnék vetni a kattogásnak.
Kösz blog, hogy elbírod még ezt is. Köszi Neked, ha elolvastad.

2014. január 6., hétfő

Mai napom tag

Mai hangulat: változékony. Reggel büszke voltam és okés. Utána, az emberi hülyeség elrontotta a kedvemet. 
Mai siker: Fel bírtam kelni. Ma dolgoztam először december 20-a óta. Nem kicsit elszoktam a koránkeléstől. De, nagyjából áldozatok nélkül sikerült időben felkelni. Büszke is voltam rendesen. És, akkor is így éreztem, amikor visszatettem vagy 3-4 pár fülbit és nem vettem meg mindent, ami tetszett.
Mai szükséges: C und A akciós fülbiket venni. Muszáj volt, mert ez volt az első munkanap és megérdemeltem egyébként is.

Mai frizura: rövid és hullámos, nagyjából megzabolázva egy virágos-strasszos csattal.
Mai make up: Max Factor Facefinity alapozó és ajakápoló, valamint lila szemcerka. Manhattan hot pink szemfesték. Essence csillámos lila és szépia színű szemfesték, Surfer Babe trendkiadás pirosító,  szempillaspirál (ennek nem jut eszembe a pontos neve, de az amelyikben a szálacskák vannak, nem olyan jó, mert a nap közepe felé elkezdenek a szálacskák hullani, arcra, szembe, mindenhová). MAC Supernova highlighter.
Mai outfit: nagyon kényelmesre vettem a figurát, mert ez volt az első napom. Fekete leggings, bokacsizma, puha, meleg, kötött és hosszú zöld kardigán, statement fülbi. #love
Mai tennivaló: sminkelés terén: kicsit kilépni a komfortzónából, szerintem a fentebbi felsorolásból kiderül, hogy azért kb. sikerült is :-D Bevásárló listát legalább nagyjából teljesíteni. A Müller látogatás volt a legkellemesebb része, igaz, hogy nem vettem semmit, de jól esett a lelkemnek.
Mai elmélkedés: az Essence új csokis-izés kézkrémei miért olyan büdik? A kivis-csokis volt a legjobb, de az sem az igazi. Hol lehet kapni az OPI San Fransico kollekció homok hatású lakkjait? Mikor lesz már tavasz? Miért hülyék néha az emberek? Miért van az, hogy olyan sok csodálatos dologra vagyunk képesek és mégis tök hülyék tudunk lenni? A hülyék miért biztosak az igazukban? Lesz e valaha olyan Golden Rose Jolly  Jewels lakk, amelyik nem tetszik?
Mai függőség: Latte.
Mai unalmas: A reggelire vett Toffee Nut Latte nagy része a földön, az íróasztalon és rajtam kötött ki. Rohadt unalmas volt feltörölgetni.... és hasonlóan unalmas volt egész nap karamellás kávés illatban ücsörögni, mert az igazi fa parketta rohadt jól szív ám magába mindent....
Mai vágyálom: még ebben a hónapban elhúzni melegebb égtájakra. Dél-Franciaország vagy Dél-Olaszország lenne a legjobb...
Mai legjobb pillanat: a kutyám jobban van. Édeskicsikincsemnek napok óta fájt a pocakja.
Mai különlegesség: olyan jó fogása van a 2014-es naptáramnak, jól esik kézbe venni.
Mai olvasmány: szobatársam idei szerelmi horoszkópját olvastam fel neki hangosan. Rendkívül tanulságos volt.
Mai zene: Halott Pénz: Ugyanúgy hallasz

2012. augusztus 27., hétfő

Hétfői nyűglődés avagy Monday blues

A legtöbb hétfőn én meg akarok halni, vagy ha nem is meghalni ... de. Leírhatatlan szenvedés minden hétfő, ha tehetném betiltanám, a munkahetet kedden kezdeném, de csak finoman, csak 4 órát és nem nyolctól, hanem kilenctől.
Ez a hétfő különösen fájdalmas volt, végre nemcsak ágyrajáró voltam otthon, hanem tényleg otthon voltam, olyan emberekkel töltöttem az időmet, akiket szeretek. Jót paréééztam a legjobb barátnőimmel, bár az alkalom nem volt a legboldogabb, mert E. drága foreverre Németországba költözik most szombaton, de legalább buliztunk még egy jót, igaz a végén már csak sírva vigadtunk.
Hétfőn valahogy mindig minden jobban fáj. Minden!
Például teljesen feldúlt, hogy az egyik bjúti blogger már megint csak egy színt kent a szemére, azt sem dolgozta el a széleken és még mindig nem tud rendes tusvonalat húzni. Egyszerűen borzasztó! A hét többi napján nem érdekelne, de hétfőn!
Az eszem még mindig a hétvége történéseit próbálja megemészteni, koncentrálni nem tudok, kedvem semmi munkával kapcsolatos dologhoz nincs, ez persze máskor is megeshet, de hétfőn mindig.
Elvágtam papírral az ujjam. Máskor is fájna, de hétfőn jobban.
Reggel nem tudtam leülni a buszon. Máskor kibírnám, de hétfőn nem.
Máskor is tűnhet végtelennek az a 8 óra, de hétfőn fáj.
Ilyen lelkiállapotból kell magam felhúzni, a hajamnál fogva is, ha kell. Kell. Lépésről lépésre.
1. Reggel sminkelni, mert tudom, hogy nehéz lesz, legalább egy kis magabiztosságot fessek magamra, ha egyébként meg padlón vagyok. Kedvenc barackszínű rúzs, sok bronzer.
2. Kávé a kedvenc kolléganővel, az udvaron, a napon.
3. Örülni az elvégzett munkának, ami persze kevesebb, mint a hét bármely más napján, de ezt most megbocsájtom magamnak.
4. Ebédszünetben kicsit kimenni sétálni, hatalmas akciós Essence beszerzés: 1 darab körömreszelő :-P Az otthonról hozott ebéd mellé Miss Glamorazzi http://youtu.be/XjbrtiYWF-g DIY táska, ez mennyire jó ötlet már!!
5. Túl vagyok a nap felén, aztán vége a munkának. Mikor kilépek a munkahelyről még süt a nap, nem túlóráztam, így volt időm kis földalattival hazaindulni, nem kellett metróval menni, ez szuper. Szeretem a kisföldalattit. 
6. Úh! Van új InStyle! Szeptembertől jön a Nicki Minaj Viva Glam szájfény, Blake Lively milyen szép volt abban a Zuhair Murad ruhában. Karl Lagerfeld interjú, szegény akkora seggfej általában, de ha a kevés jó pillanatai egyikében kapják el, akkor érdekes. Shu Uemura sminkeszközökkel rajzolja meg a terveket és a kék 154 árnyalatát használta fel a kollekció elkészítésénél. Milyen csodálatos az emberi szem, olyan jó nekünk, hogy ennyi árnyalatot látunk!
7. Séta Benji kutyámmal. 
8. Blog olvasás, chat, ilyesmi.
Túléltem a hétfőt, a többit meg kibírom, ha ezt is sikerült :-)

Ti milyen túlélési technikát alkalmaztok a hétfői nyűglődés ellen?

2012. augusztus 22., szerda

Személyes bejegyzés: szerinted?

Nem szoktam személyes bejegyzésekkel "terhelni" titeket, de most úgy érzem, hogy nem árt, ha meghallgatom a lehető legtöbb véleményt, érveket, ellenérveket stb.
Kezdem ott, hogy a munkám. Ti is tudjátok, hogy bár irodában dolgozom, ezen a nyáron gyakorlatilag végig, szinte minden nap 12 órákat dolgoztam, túlóráztam. Nem részletezem miért, de elég annyi, hogy év elején ki mertem venni 1 teljes hetet, amit magamra szántam, illetve vizsgáznom kellett, ami kötelező volt a munka miatt és iszonyatosan nagy volt az anyag, ráadásul a vizsgához képest rohadtul későn tudtuk meg (kolléganőm plusz én), így kénytelen voltam erre is viszonylag sok szabadságot "pazarolni". Az első két hónapban, így alig dolgoztam.
A munkám során külső irodáktól függ a munkamennyiség, de az irodában csak az enyém. A drága kolléganőimnek nincs külső "munkaadója", mivel teljesen más feladatkört látnak el. Szóval, az alatt az idő alatt, amíg én szabin voltam gyűlt és gyűlt az elvégzendő munka, senki nem helyettesített, csak gyűlt és gyűlt. A nagyobb főnök már látta, hogy ez húzós lesz (2 hónap alatt bejött majdnem 9 hónapnyi anyag!!), felvetette az ötletet, hogy másnak be kellene segítenie, hogy még normális időben kész legyen. Erre kitört a forradalom, olyanokat mondtak a drága kolléganőim a hátam mögött, hogy egyszerűen nem hittem a fülemnek, amikor visszajutott hozzám. Hogy én egész nap nem csinálok semmit, ezért van annyi felgyűlt anyag, meg ilyesmi. Teljesen kiborultam, de komolyan, aludni sem tudtam, bemenni meg főleg, így a vizsga után kivettem 2 nap szabit, hogy lenyugodjak, meg összeszedjem magam, hogy be tudjak menni. Visszamentem melózni, nem is akartam a kollégákhoz szólni, mert akik olyanokat mondtak a hátam mögött, lejárattak mindenféle hazugságokkal, én azokhoz a minimumnál többet nem akartam szólni. Erre megint kitört a forradalom, hogy miért nem vagyok olyan jófej, olyan vicces, miért nem szórakoztatom őket, mint eddig. De, ezt sem a szemembe, hanem a közelebbi, kisebb főnöknek! Ezen szintén teljesen kiakadtam, mert hogy képzelik egyáltalán, hogy én fogom őket szórakoztatni, miközben ők meg össze-vissza hazudoznak a hátam mögött, mindenki előtt lejáratnak. A kis főnök teljesen az ő pártjukon állt, mondván, hogy nekem kell alkalmazkodni, meg a többieknek biztos igazuk van. Elvártam volna egy bocsánatkérést, de nemhogy nem kaptam meg, még ők voltak felháborodva, hogy nem beszélem meg velük a dolgaimat! (Ez egyszerűen felfoghatatlan számomra!!!!!!!) 
Szóval, a napjaim azzal telnek benn, hogy dolgozok ezerrel, és próbálok nem poker arcot vágni, mert abból megint balhé lenne, szóval próbálom úgy leszarni, hogy közben úgy teszek, mintha nem szarnám le. Nem haragszom, szerencsére, az indulat elszállt, már régen, de bízni nem tudok bennük, nem is fogok sosem.  De, ez meg azt eredményezni, hogy iszonyat szarul érzem magam bent. Azon kívül, hogy kapok fizetést semmi jót nem tudok a munkahelyemről elmondani.
Munkahelyet váltani, úgy érzem nem lehet itthon, mert látom, hogy milyen iszonyatosan nehéz itthon bármit találni. Ráadásul, nem akarnék kevesebbért melózni, viszont több a bruttó fizetésem, mint a magyar átlagbér.
Ezen kívül, pár hónap múlva egy nagyobb összeghez fogok jutni, ami valami vállalkozásba fektetni kevés, elutazgatni borzasztóan sok, felélni meg tutira sikerülne előbb-utóbb. Igazából, arra szeretném felhasználni, hogy Londonba költözzek és ott keressek új munkát. Úgy beszéltem meg az egyik legjobb barátnőmmel, hogy mehetünk együtt, de ő megingott, hogy London nem biztos, hogy jó célpont, mert az Olimpia után sok önkéntes maradni akar, illetve gazdaságilag is megterhelő volt a városnak. Előfordulhat, hogy nem kapunk hamar állást. Szerintem, teljesen igaza van ebben.

Ti mit gondoltok? Menni vagy maradni? Ha menni hová? Ha maradni, akkor mi legyen a munka kérdésben?


2011. május 31., kedd

Tag 25...personal

1, Van háziállatod? Van, mióta az eszemet tudom mindig is volt. Általánosban egész állatkertünk volt otthon: Mirci a macska, Alex a kutya, tengerimalacok, pintyek és halak. Most "csak" a Beni van, 1 éves, most ivartalanított golden retriever plusz 1 fő tengerimalac.
2, Nevezz meg 3 dolgot ami fizikailag közel van hozzád! Laptop, fényképező gép, pénztárca.
3, Tudsz vezetni? Ha igen volt már ütközésed/baleseted? Igen. Igen: egyszer még, amikor vezetni tanultam és az oktatóm is mellettem ült, egy ember nem adta meg az elsőbbséget és belénk szállt. Úgy voltam vele inkább monst, mint amikor majd egyedül ülök :-P
4, Ma hány órakor keltél fel?  5 harmincöt
5, Mikor zuhanyoztál utoljára? Fürödni szoktam, este.
6, Mi volt az utolsó film amit láttál? Fast and furious 5
7, Mi volt az utolsó sms-ed szövege? Híjjá fel!!!
8, Mi a csengőhangod? Busta Rhymes: Touch it
9, Voltál már valaha külföldön? Igen
10, Szereted a sushit? Nem. Határozottan nem!!!!
11, Hol vásárolsz élelmiszert? CBA, mert az van közel a munkahelyemhez ill. itthon is az van. Néha Tesco.
12. Vettél valaha be gyógyszert, hogy elaludj? Igen. Allergia gyógyszert, mert attól mindig álmos leszek :-D
13, Hány testvéred van? 3
14, Asztali számítógéped van vagy laptop? Laptop
15, Hány éves leszel a legközelebbi szülinapodon? ezt inkább hagyjuk....
16, Viselsz kontaktlencsét vagy szemüveget? Igen
17, Fested a hajad? Igen.
18, Mesélj valamit arról mit fogsz ma csinálni? Munka.
19, Mikor sírtál utoljára? Múlt héten, amikor a Benit ott hagytuk az orvosnál műtét előtt.
20, Mi a tökéletes pizza feltét? Sonka és ananász.
21, Sajtburger vagy hamburger? Csirkeburger.
22, Maradtál már fenn egész éjszaka? Igen.
23, Milyen színű a szemed? Barna.
24, Érzed a különbséget a Pepsi és a Coca-Cola között? Igen. Sőt, szagról a diétás cuccot is meg tudom különböztetni a hagyományostól :-P Ez még abból az időből maradt meg, amikor a Bruger Kingben dolgoztam.
25, Milyen most az időjárás? Nyár van.

2011. május 16., hétfő

Tag 20...harmadszor, hátha most összejön.:-P

1. Milyen zenét hallgatsz most? Warpaint: Undertow
Azt azért hozzáteszem, hogy egyébként nem szeretem a hasonló zenéket, de ez annyira jó. Délelőtt a Compact Discotól a Fly or Dive volt a "nótám": Nagyon jó :-)
2. Mit ettél utoljára? Indiait, csirke tikka masala.
3. Ha kréta lennél, milyen szín lennél? Világos, rózsaszínes, kékes.
4. Mit nézel meg először egy ellenkező / azonos nemű emberen? A kezeit.
5. Kedvenc üditő? Víz, főleg az Evian és a Visegrádi ásványvíz. Illetve rooibos tea, meg minden, ami mangós és ananászos.
6. Kedvenc alkoholos ital? Fehér bor, tequila.
7. Kedvenc hónap? Ha nem esik, nincs hideg, süt a nap.
8. Kedvenc étel? Tökfőzelék.
9. Utolsó film amit láttál? Battle: Los Angeles
10. Kedvenc napom az évben? Minden szombat.
11. El mersz hívni valakit randira? Persze.
12. Tél vagy nyár? Nyár, NYÁR!!!! NYÁR!
13. Van tetoválásod? Nincs, még.
14. Voltál már szerelmes? Igen.
15. Szerettél-e már úgy valakit, hogy sírtál érte? Igen.
16. Cipőméreted? 37 és fél, egyszer lemértem és  milliméterre pontosan a két méret között van a lábam. :-(
17. Kedvenc számod? Nincs, de vannak olyan számok, amelyek időről-időre felbukkannak az életemben: 3, 9 (pl. kilencedik hó kilencedikén születtem), 4.
18. Beszélgetéstéma amit utálsz? Nincs, de azt utálom, ha csak én kapom a kérdéseket, illetve ha úgy beszélnek rólam, mintha ott sem lennék.
19. Rossz tulajdonságaid? Makacs vagyok és hisztis, bár az utóbbi főleg akkor, ha fáradt vagyok. A makacságot egyébként én személy szerint nem tartom borzalmasan rossz tulajdonságnak, mert egy csomó mindent csak úgy lehet elérni, ha makacsul ragaszkodunk az elképzeléseinkhez. Ezen kívül fázós vagyok és rondán írok, illetve nem annyira ronda, csak tök olvashatatlan. Fősulin több tanár is kérte, hogy próbáljam olvashatóan írni az esszé kérdésekre adott válaszokat. :-P
20. Hogy látod magad a jövőben? Londonban, nyugdíjas koromban pedig Spanyolország déli, Afrikához közel eső részén egy fűtött tengerparti házban, 3 pulcsiban, vastag kabátban, pokrócba bugyolálva a kandalló előtt. :-P

Amint láthattátok a blog átesett pár változáson. Az építő jellegű hozzászólásokat figyelembe vettem, ez a személyes témájú bejegyzés is ezért készült el.